Anyagleadási segédlet

Nyomdánk PDF alapú rendszerrel dolgozik, így a digitális állományokat kompozit vagy egyes esetekben szeparált PDF formában áll módunkban elfogadni. Az állományokat CD-n, DVD-n, USB-drive-on, E-mailben és FTP-n tudjuk fogadni. Állandó partnereinknek FTP tárhelyet tudunk biztosítani.

 

Pdf file elkészítésének feltételei

• a képek 300 dpi felbontásban, CMYK formátumban legyenek - RGB kép ne maradjon az anyagban
• az oldalakat sorban egymást követően (nem oldal párokként) kérjük megírni.
• több részben megírt PDF neve, utaljon a fájlban található oldaltartományokra
• szórólapokat, névjegyeket mindig oldalanként kérjük leadni.
• a vágó- és illesztő jeleket kérjük, állítsák be a fájl megírásánál
• tördeléskor az oldalméret egyezzen meg a vágott mérettel
• kifutó általában 3 mm legyen
• többoldalas kiadványokhoz forgatót kérünk mellékelni
• stancolt kiadványok esetén, a stancrajz, külön színként kerüljön a grafikára, minden esetben vektoros legyen a grafika, teljes hosszúságában tartalmazza a beigelő (hosszú szaggatott vonallal), perforálás (rövid szaggatott vonallal), ritzelés (pontvonallal) és az esetleges helyét lyukasztás-átmérőjét
• ha külön fájlban érkezik a stanc, a vágójelek a grafikában használt vágójelekkel azonos pozícionálásban legyenek.

A kapott fájl tartalmáért és minőségéért felelősséget nem vállalunk!

Felhívjuk Ügyfeleink figyelmét, hogy a fentiek csak általános paraméterek, a különböző nyomdatechnikák olykor ettől eltérő leadási paramétereket kívánnak meg. Kérjük, egyeztessenek kollégáinkkal!

Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy amennyiben a leadott anyagok nem felelnek meg a fentieknek, a Fer-Color Nyomda nem tud felelősséget vállalni a késztermékre, illetve a grafika általunk történő javítása - amennyiben ez egyáltalán lehetséges - az Önök költségeit terhelik.

Amennyiben szükséges, tekintse meg alábbi segédletünket, vagy egyeztessen kollégáinkkal!

 

Képek felbontása

A képek fő jellemzője a felbontás (dpi), mely az egy négyzethüvelykre (2,54x2,54 cm) eső képpontok száma. A nyomdaiparban szinte elengedhetetlen a minőségi munkához a megfelelő felbontás, ami különböző technológiáknál eltérő lehet, de általánosságban a 300 dpi megfelelő. Alacsony felbontásnál a kész nyomdai termékben a képek ill. a szövegek egyszerűen pixelesek "kockásak" lesznek, elmosódottnak látszanak. Ez nagy mértékben rontja az olvashatóságot és a képek minőségét. Rendszerint a képernyőre optimalizált képeknél találkozhat ezzel a hibával, például az internetről letöltött képek esetén, melyek általában 72 dpi felbontásúak és néhány cm méretűek. Ezek a képek általában minőségi nyomtatásra alkalmatlanok, főleg hogy sok esetben még fel is nagyítják őket, ez esetben a felbontás még gyengébb lesz. Például egy 10,5x14,8 cm-es 300 dpi-s kép A/3-as (29,7x420 cm) méretre nagyítva már csak 105 dpi lesz!

 

Vektoros grafika

Olyan rajzok, melyek matematikailag leírva tárolódnak az állományokba. A vektoros grafikák nagy előnye, hogy aminőség romlása nélkül átméretezhetők, tehát a logók, nagyméretű dekorációk ideális állománya. Hátrányuk, hogy összetett, valós képek/fotók ábrázolására közvetlenül alkalmatlanok.

 

Négyszín (color) nyomtatás, CMYK nyomás

A négy nyomdai alapszín: Cyan (kék), Magenta (bíbor), Yellow (sárga), blacK (fekete). A TV, a monitor és a digitális fotók három színt használnak az összes szín kikeveréséhez: Red, Green, Blue. Ezért a képernyőre optimalizált képeket RGB-nek hívják, a nyomdában használatos képeket pedig CMYK-nak. A színek összeadódása által kelezkeznek újabb színek: a sárga és a bíbor adja a vöröset, a sárga és kék adja a zöldet...

 

 

Az ofszet és digitális nyomási technológia miatt a három alapszínből előállított fekete nem biztosítja a megfelelő árnyalati terjedelmet, ezért kiegészítő színként feketét is használnak. Így már a nyomatok színmélysége megfelelő lesz.

Amikor a grafikai terv kész, az összes színt CMYK színmódba kell konvertálni.

 

 

Pantone szín nyomás (direkt szín nyomás)

A pantone színek előre definiált, kikevert színek a Pantone cég színegyeztetési rendszerének megfelelően.
A Pantone skálából létezik direkt színes (legtöbben ezt használják) és 4 szín color változat is. Célszerű állandó színeknél, például logo színekhez egy megfelelő Pantone színt választani, így nyomdatermékei mindig egységesen fognak megjelenni. Ha a színt tervezéskor a direkt színek közül választotta ki, de a nyomtatvány
4 szín nyomással készül, akkor a színben jelentős különbség lesz! Bizonyos színek nem állíthatók elő 4 szín nyomással ezért sok esetben direkt pantone színeket alkalmaznak, például arany, ezüst csak külön színként nyomható.

Előfordul, hogy a kompozit (azaz színes) PDF-nél benne maradnak - esetleg a tervezésnél használt - direkt színek. Ilyen esetben általában új anyagot kell bekérni a gyártáshoz, ami jelentősen befolyásolja az elkészülési időt.

 

Színek beállításai

Figyelembe kell venni, hogy különböző alapanyagokra, különböző technológiával nyomtatva jelentős színeltérések lehetnek, sőt már tervezéskor másként látszanak a monitoron és a színes nyomtatón a színek. Ez a probléma csak színkezeléssel, megfelelően beállított eszközökkel kerülhetők el, például kalibrált monitor és nyomtató.

Tónus, azaz egynemű színes felületek nyomásánál több szín árnyalataiból kapjuk a megfelelő színt. Fekete tónusnál nem elég 100% fekete szín használata, mindig kell cián és magenta is (kb. 50 %) az igazi, mély fekete szín eléréséhez. Ne állítsuk be mind a négy alapszínt 100 %-ra, mert a nyomásnál felesleges festékfelhasználást és technológiai problémát okoz.

Alátöltés: A teli tónusokba írt negatív szöveget minden esetben úgy kell elkészíteni, hogy a szőveget vagy tónust nagyítsuk meg, azaz töltsünk alá vagy fölé. Így a két szín kicsit átfedi egymást, nem lesz fehér csík a színek találkozásánál.

 

Betűk, betűtípusok

Ma már rengeteg betűtípus és azok különböző változatai közül választhat. A betűkészletek eltérőek lehetnek a Windowson és a Macintoshon (amit a legtöbb kiadványszerkesztő használ), a Wordben leadott szövegnél erre figyelnie kell. 2-3 betűtípusnál semmiképp ne használjon többet egy kiadványban vagy egy szórólapon, mert annak olvasása zavaró lesz.

 

Grafikai programok

A késztermék minőségét jelentősen befolyásolja a megfelelő grafikai program használata. Egy Wordben összerakott anyagból nem lehet jó minőségű készterméket előállítani. Csak felsorolva a legfontosabb profi kiadványszerkesztő programok a QuarkXPress és az InDesign, illusztrációs program az Illustartor és a CoreIDraw (bár ezt nem ajánljuk, mivel nem felel meg minden szempontból), képszerkesztő a Photoshop.

 

Fájl formátumok

Néhány alapvető fájltípus ismerete szükséges a megfelelő grafikai tervezéshez és a nyomtatáshoz.

PDF
Portable Documentum Format, hordozható dokumentum formátum A kis felbontású válozata e-mailen küldhető, ellenőrzéshez, jóváhagyáshoz tökéletes, mert ugyanaz jelenik meg a fogadónál. Nyomdai célra csak a nagy felbontású alkalmas!

JPEG
Internees (72 dpi) és a digitális fényképezágépen készült képek gyakori formája. Nyomdai felhasználásra csak a nagy felbontásban alkalmas, 72 dpi nem.

TIFF
Biztonságosabban és jobban használható a JPEG formátumnál képek tárolására.

PSD
A Photoshop formátuma, melyben a képek külön rétegei szerkeszthetők.

PostScript
A kiadványszerkesztő programokkal készített munkát először PostScript formátumba mentjük, majd ebből PDF fájl írható.

 

Kifutó

Kifutónak nevezzük, ha valamelyik szín (vagy kép) eléri a vágás vonalát, ilyenkor ezt a színt vagy képet a vágójelen túl kell futtatni néhány milliméterrel. A kifutó hiánya azt eredményezi, hogy vágáskor fehér csíkok jelentkezhetnek a kiadvány szélén. Ez abból adódik, hogy például a szórólapokat nagy példányszámban (akár több mint 1000 lap) egyszerre vágják. A nyomdai vágógép átlag 3-5 tonna, és - főleg a régebbiek-tudnak tévedni, néhány tized millimétert, illetve a sok lap közül néhány elmozdulhat, a vágás kicsit elcsúszhat.

Mennyi legyen a kifutó? Névjegynél, kisebb szórólapoknál elég szokott lenni a 2-3 mm, de füzet, prospektus, illetve rotációs technológiával készült termékeknél az 5 mm feltétlenül szükséges! A legcélszerűbb, he a kivitelezést végző nyomdával egyezet, mielőtt megkreálná mind a 32 oldal komplett grafikai tervét, és a kifutó kifelejtése miatt kezdhetné elölről.
Vastag irkafűzött kiadványoknál a külső oldalak egyre beljebb csúsznak, fgy a borítónál és a külső oldalaknál nagyobb kifutót és az oldal szélénél nagyobb szövegmentes üres helyet kell hagyni.

 

Oldaltükör

A tükör a margók által határolt terület, ami a dokumentum fontos információit tartalmazza. Ha túl közel van (1-2 mm) a szöveg a vágáshoz, akkor elófordulhat, hogy a vágás következtében egyszerúen levágódik a fontos grafikai elem, szöveg. Ezt a hibát a margók helyes beállításával - legalább 5 mm - már a tervezés szakaszában elkerülheti.

 

Proof, színellenőrzés

A végső PDF fájlból digitális eljárással készített próbanyomat. Color (4 színes) nyomtatás előtt a megrendelőnek és a nyomtatáskor a gépmesternek a színhelyesség ellenőrzése elengedhetetlen. Ennek hiányában a nyomda előre meghatározott standard terheléssel nyomja ki a terméket melyből némi eltérések adódhatnak!
A proof (régiesen cromalin) használatánál tisztába kell lennünk azzal, hogy a színhelyesség csak 90%-ban állítható elő! Pontosabban a proof és a nyomat között eltérés adódhat, hisz különbözó eljárással készülnek. A proof anyaga adott, míg a késztermék lehet fényes, matt illetve ofszet papír. Fontos, hogy a proof a nyomda által használt színprofillal készüljön, különben nem lesz színhelyes.
Hasznos lehet még korábbi mintadarab átadása a nyomdának, de ez a proof-ot nem helyettesíti. Mintaként ne használjon fóliázott terméket, ugyanis a színt erősen befolyásolja a fólia minősége. Ugyanazon kiadvány fényes fóliával sokkal élénkebb mint matt-tal. Mintha nem is ugyanazzal a terheléssel készült volna, így színmintának nem használható.

 

Kilövés, Ctp

Az egyes oldalak megfeleló elhelyezését a nyomólemezen kilövésnek hívjuk. A nyomdagépek méretüktól függően általában 4, 8, 12, 16 oldalt nyomnak egyszerre, ezért nagyon fontos a hajtásoknak, vágásoknak megfelelő, gazdaságos elhelyezés a papíríveken. Ma már ez is számítógépen készül megfeleló programmal, majd ebból a CtP (Computer to Plate rövidítése, azaz számítógépról a lemezre) technológiával környezetbarát eljárással grafikai anyagából egyből nyomólemez készül.

 

Ofszet nyomtatás

Síknyomtatás, vagyis a nyomólemez fotótechnikai eljárással kerül elkészítésre, se kiemelkedés, se mélyedés nincs a lemez felületén Azon az elven működik, hogy a zsír és a víz nem elegyedik. A festék a nyomdalemez nyomólemez zsíros felületéhez hozzátapad, a nedves felületéhez viszont nem. Miközben a papír végigmegy a nyomdagépen, a nyomólemezek átadják a papírra a festéket hengerek segítségével. Közepes és nagy példányszámú munkák nyomtatására ideális megoldás.

• alacsony oldalköltség, akár már 200-300 példány felett i
• magas nyomtatási minőség
• méret- és passzerpontos nyomatok
• széles papírválaszték nyomtatható
• óránként akár tízezres nyomtatási sebesség
• hártánya, hogy minden grafikához nyomólemez szükséges, így néhány példány nyomtatása esetén
• magas a gép induló költésége, ebben az esetben inkább a digitális nyomtatás a gyazdaságos

Digitális nyomtatás

• kis példányszám esetén gazdaságos (100 vagy kevesebb nyomat)
• személyre szabott - perszonalizált - nyomás lehetősége
• nincs film-, beigazítás- és nyomóforma költség
• rövid áttutási idő
• plakátnyomtatóval nagy formátum nyomása is lehetséges

Van azért néhány hátrány is, amit érdemes figyelembe venni:

• a nyomatás minősége még elmarad az ofszet nyomdai minőségtől, bár a legújabb digit nyomógépek már nagyon megközelítik
• a legtöbb nyomtató nem tud direkt színeket nyomtatni
• a darabár jóvak drágább, mint az ofszetnél
• jelenleg csak SRA3 (320 x 450 mm) ívméretben érhető el.
• nagyobb méret plakátnyomógépen nyomtatható, de ezek tekercses anyagokat használnak, jóval kisebb
• papírválasztékkal, kb. 200 g papírvastagságig.

Papírfajták

A nyomdai papírokat több szempont szerint lehet osztályozni, lehet famentes vagy fatartalmú, mázolt vagy mázolatlan.
A vastagabbakat kartonoknak nevezik és sokféle speciális fajta létezik például önátíró, öntapadó, címke.
Külön kategória a kreatív papír, amely mind felületben, mind színben számos variációban megtalálható.
Az ofszetnyomáshoz általában a mázolt múnyomó papírokat használjuk. Két fő típusuk a matt és fényes múnyomó, a fényes többször mázolt, a matt műnyomóra optikai szempontból jobban illik a selyemfényű elnevezés.
A papír súlyát gramm per négyzetméterben adják meg, tehát egy 80-as papír egy négyzetméternyi felülete 80 gramm súlyú, ez az irodai írólapnak vagy fénymásolópapírnak felel meg.
Nagyon fontos, hogy ez az adat nem a vastagságára vonatkozik. Léteznek azonos súlyú és különbözó vastagságú papírok, ezek a volumenizált papírok.

Általában az alábbi papírokat használjuk:

levélpapír	ofszet papír: 80, 90, 100 gr.
névjegykártya	műnyomó karton: 250, 300, 350 gr. kreatív papírok: 220, 250, 300 gr.
szórólap	ofszet papír: 80, 90, 100 gr. műnyomó papír: 90, 115, 135, 150 gr.
prospektus	borító: 200, 250, 300 gr. belívek: 115, 135, 150, 170 gr.
mappa	300, 350 gr. műnyomó

 

Papírméretek:

A0	841x1189	A4	210x297
B0	1000x1400	B4	250x350
A1	594x841	A5	148x210
B1	700x1000	B5	175x250
A2	420x594	A6	105x148
B2	500x700	B6	125x175
A3	297x420	A7	74x105
B3	350x500	B7	87x125

Árajánlatkérés

Nem elég azt tudni, hogy miből hány darabra van szüksége. Ugyanolyan fontos az is, hogy nyomtatványát hol, hogyan, milyen célra és mennyi ideig fogja használni!

Az alábbi paraméterek nélkül nem számolható pontos ár:

• pontos vágott méret
• terjedelem (oldalak száma)
• papír grammsúly (vastagság)
• papír minősége (fényes, matt, kreatív)
• nyomtatott színek száma (direkt szín, vagy 4 szín color...)
• kötészet (vágás, hajtás, riccelés, bígelés, perforálás, tűzés, stb...)
• csomagolás módja (csomagonkénti mennyiség)
• határidő
• mennyiség

Reméljük, hogy segédletünkkel átláthatóbbá tettük a nyomdai megrendelések és kivitelezések folyamatát.

Amennyiben kérdése van, szívesen állunk rendelkezésére az alábbi elérhetőségeinken...